A világ egyik legtekintélyesebb, egyúttal legtöbbet idézett folyóirata, az Amerikai Tudományos Akadémia lapja (Proceedings of the National Academy of Sciences, röviden PNAS) publikálta három magyar és egy amerikai kutató dolgozatát, melyben matematikai, mechanikai és geológiai érvekkel igazolták Platón 2500 éves elméletét, mely szerint a Föld kockákból épül fel.
A képen látható gránittömb repedési mintázatát sikerült az egyik legismertebb geometriai mozaikkal, az úgynevezett primitív mozaikkal nagy pontossággal leírni. Az ilyen mozaikokból keletkező fragmensek átlagosan 6 lappal és 8 csúccsal rendelkeznek.
A kutatók a konvex mozaikok geometriai elméletére támaszkodva, nagy léptékű számítógépes szimulációkat számos földfelszíni repedésmintázattal,
például a sarkvidéki jégtömbök hasadásával,
a földkéreg tektonikai térképével,
más égitestekről készült képekkel (képünkön a Bennu aszteroida felszíne), valamint több mint 4000 darab frissen töredezett kődarab részletes mérési eredményével összevetve jutottak arra meglepő következtetésre, hogy az elsősorban filozófiai munkáiról ismert ókori tudós nem járt messze a valóságtól, amikor a Föld alkotóelemeként a kockát nevezte meg.
A tanulmány szerint az élettelen természetben zajló kopási folyamatok kezdetét (szabad szemmel láthatatlan, csak átlagolás útján megjelenő) kocka jelzi, melynek 26 egyensúlyi helyzete van. A kopás során az egyensúlyi helyzetek száma csökken, de a Gömböc által képviselt 2-es értéket soha nem éri el, így ez a két geometriai alakzat közrefogja a természetes kopás folyamatát és segít ennek megértésében.
A cikk széles sajtóvisszhangot váltott ki, több mint 50 országban, több mint 400 hír jelent meg ezzel kapcsolatban.
Az eredeti cikk a következő linken érhető el:
Magyar nyelvű összefoglaló: